A Luppa-mauzóleum

A Luppa család az egyik leggazdagabb pomázi szerb család volt. A családtagok jelentős szerepet játszottak Pomáz gazdasági életében a századfordulón. Bizánci, klasszicizáló stílusban épült mauzóleumuk a település határában, a Klissza-dombon áll, a temetővel szemben. A z épület a többszörös rongálás ellenére Pomáz emblematikus épülete maradt, amely helyi védettséget élvez, és körvonalai a város logójába is bekerültek.

A Klissza-domb egész környéke egy összefüggő rommező, többek között egy középkori templom és várkastély/udvarház maradványai bizonyítják, hogy korábban is kitüntetett szerepe lehetett a helynek. A Luppa-Mandics család 1912-ben egy családi sírboltot, kriptát építtetett itt – tudva, vagy nem tudva, hogy a korábban itt állt Árpád-kori, majd a 13–15. század között újjáépített templom eltemetett alapfalait bontották meg, és a kriptát az egykori templomhajó nyugati végére építették rá. A mauzóleumot, Harminc M. Mihály (1869–1964) délvidéki szlovák származású építész tervezte. Egyes emlékezők szerint a Ravatalozó úttól a bejáratig szomorúfűz fasor szegélyezte mindkét oldalról a kriptához felvezető utat.

A családi mauzóleum szabadon álló, szabályos hatszögre szerkesztett alaprajzú, pillérekkel tagolt kupolás építmény, amely téglából épült. A külső falburkolat anyaga fehér színű budakalászi mészkő. Az építmény körüli terep a környezetéhez képest dombszerűen kiemelkedik, a nyugati oldalról nyíló bejárathoz kő lépcsősor vezet. A kapu két oldalán a román-kort idéző oszlopok állnak; az egykor vörösrézlemez borítású ajtószárnyakkal ellátott kapu fölött a lunettában koszorúval körülfogott görögkereszt dombormű látható. Közvetlenül a bejárat felett egy ma üresen álló kőtábla helyezkedik el, erre került volna a tervek szerint a szerb nyelvű LUPPA (ill. egy másik tervrajzon MANDICS) felirat. A mauzóleum felső íves ablakai korábban osztott, színes üvegezésűek voltak.

A 4 m belső magasságú, földbe süllyesztett kriptaszinten egymás felett két sorban helyezkednek el a koporsók részére kialakított falfülkék. A jelenlegi tudásunk, illetve a ma élő leszármazottaktól kapott adatok alapján a kriptában a Luppa és Mandics családból összesen 13-an nyugodtak. Luppa Péter földbirtokos, mérnök, országgyűlési képviselő, illetve az 1912 előtt elhalálozott családtagjainak földi maradványait 1913-ban vitték át az akkor megépült mauzóleumba. A kriptába a földszintről vasszerkezetű csigalépcsőn lehetett lejutni. A domborművekkel díszített bejárati ajtó utal Pomáz régi szőlőkultúrájára.

Harminc Mihály, a mauzóleumot tervező építész a Délvidékről származott, ahol szlovákok és szerbek éltek együtt. Katonai szolgálata után id. Bobula János, majd Schickedanz és Herzog irodájában dolgozott, utóbbiaknál a millenniumi építkezések tervezésében vett részt, majd 1897-ben önálló építészeti vállalkozásba fogott. Bérházai, villái, templomai és középületei a historizmus szellemében készültek, csak néha érintették meg a szecesszió hatásai. Több, mint 300 épületet tervezett az egykori Ausztria-Magyarország és annak utódállamai (Szerbia, Magyarország, Románia, Ukrajna és Szlovákia) területén.

​

A javaslatot beadja: Nagy Géza.